AZ ELŐVÁSÁRLÁSRA JOGOSULTAK SORRENDJE, ÉS AZ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG GYAKORLÁSA

Milyen sorrend érvényesül az elővásárlási jogban?

A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:

  • az államot
  • a földet használó olyan földművest,
  • aki helyben lakó szomszédnak minősül,
  • aki helyben lakónak minősül, vagy
  • akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
  • az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
  • az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
  • az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

 

 A földművest megelőzi

  • a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltető azon helyben lakó földműves, aki tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása és rendelkezik állatsűrűséggel
  • rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában,
  • szántó művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az aa) alpontban fel nem sorolt állatfajok, valamint tejhasznú szarvasmarha vonatkozásában, továbbá nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak minősül;
  • a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása;
  • a kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása;
  • a szántó művelési ágban nyilvántartott terület eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja vetőmagelőállításhoz szükséges terület biztosítása.

 

A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében az elővásárlásra jogosultak sorrendjében megelőzi a földműves tulajdonostárs.

 

A jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje a következő

  • a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
  • fiatal földműves,
  • pályakezdő gazdálkodó.

 

Az államot megillető elővásárlási jogot a földalapkezelő szerv gyakorolja.

A földet használó földműves alatt azt a földművest kell érteni, aki legalább 3 éve használja a földet, ideértve azt is, akit a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki.

Az olyan föld eladása esetén, amely a földforgalmi törvényben meghatározott művelési ágak mellett az ingatlan-nyilvántartásban más művelési ágban is nyilván van tartva, az elővásárlásra jog abban az esetben áll fenn, ha a földforgalmi törvényben meghatározott művelési ágak valamelyikének, vagy mindegyikének a területnagysága meghaladja a más művelési ágú területnek vagy területeknek a nagyságát.

Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell.

Több föld egybefoglalt vételáron történő eladására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak.

 

Elővásárlási jog nem áll fenn

  • a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel,
  • a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,
  • a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adás-vétel,
  • a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat közfoglalkoztatás és szociális földprogram és településfejlesztés céljából történő adás-vétel,
  • rekreációs célú földszerzés

esetén.

Megosztás: